Cégautóadó

és az azzal összefüggő egyes személyi jövedelemadó kérdések

2011.

 

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) IV. fejezete szabályozza

a cégautóadóval kapcsolatos adókötelezettséget. Az ebből származó adóbevétel teljes

egészében a központi költségvetést illeti, és az éves költségvetési törvényben sem kerül „viszszahagyásra”

a települési önkormányzatok részére, ellentétben például magával a „rendes”

gépjárműadóval.

A cégautóadót negyedévenként önadózással (mely ez esetben adómegállapítási-, adóbevallási-

és adóbefizetési kötelezettséget jelent) kell megállapítani a naptári év minden olyan hónapjára,

amely(ek)ben az adókötelezettség fennáll(t). A bevallást a negyedévet követő hónap 20.

napjáig kell benyújtani az állami adóhatósághoz, és ugyaneddig esedékes az adó megfizetése

is a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076167 számú, NAV Cégautóadó bevételi

számla elnevezésű számlára. A cégautóadó bevallására a 2011. évben – minden adóalany, tehát

a magánszemélyek vonatkozásában is – a 1101-es bevallás szolgál.1

 

1. Az adó tárgya

A Gjt. szerint a cégautóadót a nem magánszemély tulajdonában álló, továbbá az olyan,

akár magánszemély tulajdonában álló magyar rendszámú, akár külföldön üzembe helyezett

személygépkocsi után kell megfizetni,2 amely után az Sztv. szerinti költséget, ráfordítást, illetve

az szja-törvény szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési

leírást (a továbbiakban együtt: költséget) számoltak el. A személygépkocsi utáni költségnek,

ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő, kizárólag a

személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő költségek minősülnek. Különösen

ide tartozik a személygépkocsi üzemanyag-kenőanyag költsége, az adóéven belül elhasználódó

tartalék alkatrészek költsége, a javítás, a karbantartás díja, a személygépkocsi bérleti-, illetve

lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a kötelező felelősségbiztosítás és a casco díja, a

gépjárműadó.

Tételes költségelszámolás, ha a magánszemély útnyilvántartás alapján a személygépkocsi

után a hivatali, üzleti célból megtett utak arányában tételesen számolja el a költségeket. Nem

minősül tételes költségelszámolásnak, amikor az egyéni vállalkozó vagy az őstermelő igazolás

nélkül havi 500 kilométer utat számol el átalányban. A költségek tételes elszámolására

egyebekben az szja-törvény járművek költségeire vonatkozó szabályai irányadóak.3

Cégautóadó szempontjából személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel

felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt

személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű és a gázüzemű

személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó is.4 Személygépkocsinak minősül

továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes töme-

1 Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), éves bevallás

benyújtására kötelezett adózók részére. A nyomtatvány a nem elektronikus bevallásra kötelezettek esetében papír

alapon is beadható.

2 Az adókötelezettség szempontjából tehát közömbös, hogy a személygépkocsit külföldön vagy belföldön vették-e

nyilvántartásba, az adót a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsi után is meg kell fizetni, ha utána a

személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény), illetve

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján költséget számoltak el. Az adókötelezettséget

nem befolyásolja az sem, ha a személygépkocsit a forgalomból kivonták.

3 Szja-törvény 3. számú melléklet IV. fejezet; 11. számú melléklet III. fejezet.

4 Kivételt képez tehát a kizárólagosan elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi.

2

gű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi) is, amelynek a rakodótere gyárilag kialakítva

kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése

révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér,

ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással

került sor.5

Az előzőek alapján tehát a vezetővel együtt több mint nyolc fő szállítására alkalmas (mikrobusz,

transzporter, autóbusz), valamint a 2500 kg-ot meghaladó együttes tömegű vegyes

használatú tehergépjárművek nem számítanak személygépkocsinak. Tehergépjárműnek számít,

ha a járművet gyárilag úgy alakították ki, hogy átalakítva sem alkalmas kettőnél több utas

szállítására. Ilyenkor az együttes tömegre vonatkozó feltételt nem kell vizsgálni. Ha azonban

a jármű alaptípusa szerint kettőnél több utas szállítására is alkalmas lett volna, akkor a 2500

kg-ot el nem érő együttes tömeg esetén személygépkocsinak minősül abban az esetben is, ha

oly módon távolították el például a hátsó üléseket, hogy azokat már utóbb sem lehet visszaszerelni,

és ha ennél fogva valójában nem alkalmas már kettőnél több utas szállítására.

2. Az adó alanya6

Az adóalanyiság fő szabály szerint a tulajdonos személyéhez kapcsolódik kivételekkel. Az

adó alanya hatósági nyilvántartásban7 szereplő személygépkocsi esetén a járműnyilvántartás

szerint bejegyzett tulajdonos, kivéve, ha a tulajdonos magánszemély, és a személygépkocsi

után nem történik költségelszámolás. Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor

a tulajdonosok (mint tulajdonostársak) a tulajdoni hányadaik arányában minősülnek adóalanynak,

azaz a fizetendő cégautóadót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik. Ha a közös

tulajdonban levő személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemély egyaránt (Országos

Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonosa, akkor ez a személygépkocsi az adó tárgya és

utána adót kell fizetni azzal, hogy a fizetendő adó a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk

arányában megoszlik. Fennáll az adókötelezettség akkor is, ha két magánszemély közös (Országos

Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonában levő személygépkocsi után csak az egyik

magánszemély tulajdonos számol el költséget. A cégautóadót a tulajdonostársak ilyenkor is a

tulajdoni hányaduknak megfelelően viselik.

Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit pénzügyi lízingbe adják, akkor a

lízingbe vevő (és nem a tulajdonos lízingtársaság) az adóalany, szintén kivéve azt az esetet,

ha a lízingbe vevő magánszemély, és az általa lízingbe vett személygépkocsi után nem történik

költségelszámolás.

Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az a személy vagy szervezet

lesz az adó alanya, aki/amely a (például külföldön üzembe helyezett) személygépkocsi

használata után költséget (az Sztv. szerint költséget, ráfordítást, illetve az szja-törvény szerinti

tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást) számol el.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó és az evás egyéni vállalkozó, a fizetővendéglátó tevékenységére

tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik

a cégautóadó-fizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy a személygépkocsi szerepel-e a

magyar hatósági nyilvántartásban vagy sem, esetükben ugyanis nem valósul meg tételes költségelszámolás.

5 Szja-törvény 3. § 45. pontja.

6 Gjt. 17/B. §-a.

7 A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által vezetett Országos Járműnyilvántartás.

3

A nem magánszemély evaalany

– a tulajdonában lévő, az általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után, illetve

– a magyar járművekről vezetett hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú)

személygépkocsi után, ha az adózó a Sztv. hatálya alá tartozik,

cégautóadó fizetésére kötelezett, azaz alanya a cégautóadónak.

3. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

A cégautóadót az adóévet képező naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben

az adókötelezettség fennállt.8 A cégautóadó-kötelezettség – más tárgyi adókhoz hasonlóan

– az adókötelezettség keletkezése napján kezdődik, és mindaddig fennáll, amíg az adókötelezettség

meg nem szűnik a Gjt. 17/C. §-ban említett okok miatt. Az adókötelezettség időbeli

terjedelme az adókötelezettség keletkezésének és megszűnésének napja közötti időszakot öleli

fel, az adót ezen időszak érintett naptári hónapjai után kell megfizetni.

A nem magánszemély tulajdonában álló vagy a nem magánszemély által pénzügyi lízingbe

vett, hatósági nyilvántartásban szereplő (tehát magyar rendszámú) személygépkocsi esetén az

adókötelezettség a tulajdonszerzés, illetve a pénzügyi lízingbe vétel hónapját követő hónap első

napján keletkezik, és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit

a tulajdonos elidegeníti (eladja, elajándékozza), illetve a lízingbe adónak visszaadja.

Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő (magyar rendszámú) személygépkocsi magánszemély

tulajdonában áll, vagy azt magánszemély vette pénzügyi lízingbe, akkor az adókötelezettség

annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi

után a tulajdonos, illetve a lízingbe vevő költséget számolt el. Az adókötelezettség annak a

hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a magánszemély utoljára számol el költséget.

Megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit

jogellenesen elidegenítették, vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.

Ha a magánszemély tulajdonos, a pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsi használatát ellenérték

fejében nem magánszemélynek engedi át, és így a költséget a személygépkocsi után

nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, pénzügyi lízingbe vevője számolja el,

akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első

napján keletkezik. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg,

amelyben a használó arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván

elszámolni, mely nyilatkozat praktikusan a személygépkocsira vonatkozó bérleti jogviszony

megszűnését jelenti.

Ha például a magánszemély tulajdonos 2010. decemberben nem, de 2011. január, február és

utoljára március hónapra a személygépkocsi után „tételes módszerrel” költséget számol el,

akkor a személygépkocsi adóköteles február 1-jétől március utolsó napjáig, azaz két hónapon

keresztül. Amennyiben a magánszemély 2011. júniusában mégis számol el költséget a személygépkocsijával

kapcsolatosan, akkor 2011. július 1-jétől a cégautóadó-kötelezettség újra

kezdődik. Az adóalany – fő szabályként – itt is természetesen mindvégig a tulajdonos.

Ha a személygépkocsi használatának átengedése – a bárki számára – ingyenesen vagy másik

magánszemély részére ellenérték fejében történik, és a költséget a személygépkocsi után nem

a magánszemély tulajdonos, illetve pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor az adókötele-

8 Gjt. 17/C. § (7) bekezdés.

4

zettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költségelszámolás

ténylegesen megtörtént.

Ha a személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, illetve a pénzügyi lízingbe

vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról

a használó – ezen időpontot követő 8 napon belül – a tulajdonost, illetve pénzügyi lízingbe

vevőt köteles írásban értesíteni. Ha ezt a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor egy

esetleges adóvizsgálat által megállapított adóhiányt a használó köteles megfizetni.

Arra az esetre, ha a költséget magánszemély számolja el, a Gjt. 17/C. §-a meghatározza a

költség elszámolásának napját. Így a költség elszámolásának napja

– az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították, vagy

– amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek,

– értékcsökkenési leírás elszámolása esetén - ha az átalányban történik - a személygépkocsi

használatbavételének napja,

– egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak

minden hónapjának első napja.9

A költség, ráfordítás Sztv. szerint történő elszámolása miatt keletkező adókötelezettség szempontjából

a költség elszámolásának napját a számviteli szabályok alkalmazásával kell meghatározni.

A hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú) személygépkocsi után az adókötelezettség

annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi

után költséget számoltak el. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó

napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után a tulajdonos vagy a használó utoljára

számolt el költséget.

A kifizető által a magánszemély tulajdonában levő személygépkocsi hivatalos használatára

tekintettel kifizetett, és személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámolt költségtérítés sem a

kifizetőnél, sem a magánszemélynél nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, feltéve,

hogy a magánszemély nem számol el tételesen személygépjármű-használattal kapcsolatos

költséget.

Nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget az sem, ha a magánszemély tulajdonában

álló személygépkocsi után kizárólag a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás10

költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével

az utazásra kifizetett összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül

elszámolható mértéket.11 Az szja-törvény 3. számú mellékletének II. pontja szerint az szjatörvényben

elismert költségek esetében, ha jogszabály (törvény vagy kormányrendelet) költségtérítésről

rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése he-

9 Gjt. 17/C. § (6) bekezdés.

10 Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével öszszefüggő

feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről

történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást, de ide

nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal,

úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján,

akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési

képviselő, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges

utazás (a lakóhelytől való távollét). [Szja-törvény 3. § 10. pont]

11 Szja-törvény 7. § (1) bekezdésének r) pontja.

5

lyett, a jogszabályban meghatározott mértékig, igazolás nélkül számolható el az adott címen

költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Ilyen

költségnek minősül (a téma szempontjából frekventáltan) a kifizető által a magánszemélynek

a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben

feltüntetett kilométer-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb

az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint a 9 Ft/km általános személygépkocsi

normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.

A kiküldetési rendelvény alapján bevételnek nem számító költségtérítésben figyelembe vett

futásteljesítményt az egyébként kötelezően vezetett útnyilvántartásban nem lehet hivatali (üzleti)

utazásnak tekinteni.12

A kiküldetési rendelvényt a kifizetőnek két példányban kell kiállítania: az eredeti példányt a

kifizetőnek, a másolatát a magánszemélynek kell az adó megállapításához való jog elévüléséig

(a vonatkozó rendelkezések betartása mellett) megőriznie. A bizonylaton fel kell tüntetni a

magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányát, típusát, forgalmi rendszámát,

a hivatali, üzleti utazás célját, időtartamát, útvonalát, futásteljesítményét, az utazás költségtérítését,

az élelmezési költségtérítést. A költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat

(az üzemanyag-fogyasztási normát, az üzemanyagárat stb.) is rögzíteni kell.13

Amennyiben a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett költségtérítés összege meghaladja a

jogszabályban meghatározott igazolás nélkül elszámolható mértéket, akkor a kifizető – ha a

magánszemély nem nyilatkozik a költségelszámolási szándékáról – a kifizetéskor a bevételnek

nem számító részt meghaladó többlettérítésből az adott jogviszonyból származó bevételre

vonatkozó általános szabályok szerint személyi jövedelemadó előleget von. Ilyenkor (feltéve,

hogy a magánszemély később sem számol el tételesen költséget) a magánszemélynek nem keletkezik

cégautóadó fizetési kötelezettsége.

Ha az előzőek szerint kifizetett és igazolt bevételével szemben a magánszemély utóbb (az

adóbevallásban) mégis tételes költségelszámolással állapítja meg a kapott költségtérítés jövedelemtartalmát,

akkor emiatt utólagosan és visszamenőlegesen keletkezik cégautóadó fizetési

kötelezettsége minden olyan hónapra, amelyet a költségelszámolás érint, de ezt már csak késedelmi

pótlékkal növelten tudja teljesíteni.

Nincs akadálya annak sem, hogy a magánszemély a kifizetéskor az adóelőleg-levonásra vonatkozó

rendelkezések szerint költségelszámolásra vonatkozó olyan nyilatkozatot adjon a kifizetőnek,

miszerint a kapott bevétellel, mint költségtérítéssel szemben részben vagy egészben

útnyilvántartás és az igazolt kiadásai alapján tételesen kívánja elszámolni a költségeit, mert

például több igazolt kiadása lesz, mint az igazolás nélkül elismert költség.14 Ekkor a kifizetőnek

– miként bármely, nem kiküldetési rendelvény alapján kifizetett költségtérítés (költségátalány)

esetében – csak a nyilatkozat szerint elszámolni kívánt összeget meghaladó bevételrészből

kell adóelőleget levonnia. Ebben az esetben a magánszemély önadózó lesz, 1153-as

bevallást kell benyújtania, melyben a teljes költségtérítést a bevételei között szerepeltetnie

kell, és abból az elismert költségek levonhatók. Továbbá cégautóadót is fizetnie kell azokra a

hónapokra, amelyekben tételesen költséget számolt el.

Nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség akkor sem, amikor költségtérítés címén

(ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában

12 Szja-törvény 3. számú melléklet IV/6. pont; 11. számú melléklet III/9. pont.

13 Szja-törvény 3. § 83. pont.

14 Szja-törvény 48. §.

6

töltött napokra, vagy a hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért

oda-vissza távolság figyelembe vételével kilométerenként 9 forintot kap a magánszemély.15

Ha a magánszemély 9 Ft-ot meghaladó költségtérítést kap, akkor a 9 Ft-ot meghaladó

költségtérítésrész munkaviszonyból származó jövedelemnek (ezen belül bérnek) minősül,

amellyel szemben költség nem számolható el, így többlet-költségtérítéssel kapcsolatosan

cégautóadó-fizetési kötelezettség sem keletkezik.

A 124/1994. (IX. 15.) Korm. rendelet (kormányrendelet) 1. §-ának (1) bekezdése alapján a

járművezető-képzési tevékenységet folytató munkáltató, valamint a járművezető-képző tevékenységet

folytató társaság a járművezető-képzésben közreműködő – vele munkaviszonyban,

illetve tagsági viszonyban álló – szakoktatójának a saját tulajdonú járműve gyakorlati oktatási

célú használatáért a kormányrendeletben meghatározott költségtérítést fizetheti. A járművezető-

oktató saját járműve oktatási célú használatáért kizárólag a kormányrendelet 2. §-ának (1)

bekezdése szerinti költségtérítést, azaz a külön jogszabályban meghatározott üzemanyagfelhasználási

ellenérték és a kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdésében szereplő táblázat

szerinti költség összegében megállapított költségtérítést vehet igénybe.

Tekintve, hogy az oktatási tevékenységet munkavállalói vagy vállalkozási jogviszonyban ellátó

oktatók mindezek alapján – a járművezető oktatással összefüggésben – tételes költségelszámolással

a személygépkocsijuk után költséget nem számolnak el, ezen személygépkocsit

cégautóadó-fizetési kötelezettség nem terheli abban az esetben, ha a jármű után a kormányrendeletben

szabályozott „átalányon” túl egyéb költséget senki (sem a jármű tulajdonosa, sem

annak használója) nem számol el.

Az előzőekben leírtakat összefoglalva: minden esetben meg kell fizetni a cégautóadót, ha a

magyar rendszámú (nem mentes) személygépkocsi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem

rendelkező szervezet tulajdonában áll, függetlenül attól, hogy költséget számol-e el azzal kapcsolatosan,

vagy sem. Minden más esetén (a törvény szerinti mentességekre is figyelemmel)

csak akkor keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a személygépkocsi után az szjatörvény,

vagy az Sztv. alapján költségelszámolás történt.

 

4. Adómentesség16

Mentes az adó alól a különös méltánylást érdemlő személygépkocsi is, a következők szerint:

a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és

használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető

jelzést adó készülékkel szereltek fel;

b) amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátáshoz

üzemeltet;

c) amelyet a személygépkocsi kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy

szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be;

d) amely kizárólag halottszállításra szolgál;

e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott,

hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület,

köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról

és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag

súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha

működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével

– egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél

érdekében történik;

15 Szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja, Gjt. 17/A. § (2) bekezdés..

16 Gjt. 17/D. §.

7

f) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által – az egészségügyi társadalombiztosítási

finanszírozásának egyes szabályairól szóló jogszabály alapján – finanszírozott

háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint

egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző,

gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi

alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.

 

5. Az adó mértéke17

A cégautóadó tételes adó, melynek havi mértéke

- 1600 cm3 hengerűrtartalmat18 vagy 1200 cm3 kamratérfogatot19 meg nem haladó

hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7000 Ft,

- egyéb személygépkocsi esetén 15 000 Ft.

 

6. A kétszeres adózás kizárása

A negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére

az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó a negyedév azon hónapjaira,

amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó-, gépjárműadó-kötelezettsége egyaránt fennállt,

feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget

tett.20

Ha a két adó megfizetésére két különböző személy kötelezett, akkor a levonás nem érvényesíthető.

A fenti rendelkezés értelmében a gépjárműadó cégautóadóba történő beszámítása csak a két

feltétel együttes megvalósulása esetén lehetséges. Tehát az adóalany az általa megfizetett gépjárműadót

csak azon hónapokra eső cégautóadóból vonhatja le, amely hónapokban az adókötelezettsége

ugyanazon gépjármű vonatkozásában mindkét adónemben fennállt. Másrészt a

levonhatósághoz az is szükséges, hogy gépjárműadó fizetési kötelezettségének az adóalany

határidőben eleget tegyen. Ez utóbbi feltétel jogszabályba iktatásával a törvény csak azokat az

adózókat kívánja preferálni, akik adókötelezettségüknek a törvényi határidő betartásával, jogszerűen

tesznek eleget.

Ez azonban nem jelenti törvényszerűen azt, hogy csak azon adózók élhetnek a gépjárműadó

beszámításának lehetőségével, akik azt március, illetve szeptember 15-ig, azaz a törvényben

rögzített esedékességi időpontig fizetik meg. Előfordulhat ugyanis, hogy valamely, az adózó

hibájára vissza nem vezethető okból a cégautóadó-bevallás benyújtásakor a bevallással érintett

hónapokra eső gépjárműadó megfizetésére még nem került sor (például a gépjárműadóhatározat

későbbi kiadása miatt az adót még az említett időpontig nem tudta megfizetni). Ebben

az esetben tehát nem esik el a gépjárműadó-kötelezettségét jogszerűen (azaz az önkormányzati

adóhatóság által előírt esedékességi időpontig) teljesítő adózó a gépjárműadóbeszámítás

lehetőségétől. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban:

17 Gjt. 17/E. §.

18 A hengerűrtartalom az összes henger hasznos belső térfogata együttvéve. Ezen belül ég el a benzin. Azonos

technikai színvonalú (hatásfokú) motorok közül, amelyiknek nagyobb a hengerűrtartalma, az erősebb, de több

üzemanyagot is fogyaszt. Amikor azt mondjuk, hogy „van egy 1,3-as Suzukim”, az azt jelenti, hogy a motor hengerűrtartalma

nagyjából 1300 cm3, tehát egy henger cc. 325 cm3, melyből van négy.

19A fogalmat kizárólag az ún. Wankel (azaz forgódugattyús) hajtómotoros autók esetében használják térfogat

azonosításra. A négyütemű, egyhengeres Otto motorban minden második fordulatra jut egy munkaütem, és a kétütemű

motorban egy fordulat alatt egyszer történik munkavégzés, szemben a Wankel-motor háromszori munkavégzésével.

Így egy forgótárcsás Wankel-motor egy háromhengeres kétütemű vagy egy hathengeres négyütemű

motornak felel meg.

20 Gjt. 17/F. §

8

Art.) 49. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis az érintett hónapokra eső cégautóadóról

szóló bevallását ebben az esetben önellenőrzéssel helyesbítheti.

A késedelmesen megfizetett gépjárműadó sem utólag, sem a késedelmes befizetést követően

esedékes cégautóadóból nem vonható le. Ha a gépjárműadó megfizetése az adókivetés elhúzódása

miatt később esedékes, mint az ugyanazon időszakra vonatkozó cégautóadó, akkor a

levonást önellenőrzéssel lehet érvényesíteni.

7. A cégautóadó kötelezettség összefüggése az szja-törvénnyel

Az egyéni vállalkozó a cégautóadó megfizetésével nem nyer jogosultságot a személygépkocsi

valamennyi költségének elszámolására. Kizárólag üzemi célúnak az szja-törvény csak azt a

személygépkocsit minősíti, amely a személygépkocsi bérbeadással foglalkozó, illetve a személyszállító

egyéni vállalkozó tevékenységének a tárgyát, illetve eszközét képezi, és üzleti

nyilvántartásai szerint azt más célra részben sem használja. Ez egyben azt is jelenti, hogy csak

erre a személygépkocsira alkalmazható az évi 20 százalékos mértékű (ún. teljes) amortizáció.

Minden más esetben átalány-értékcsökkenés alkalmazható az üzembe helyezés évében, míg

más költség (üzemanyag, javítás, karbantartás stb.) csak az üzemi célú futásteljesítményre jutó

mértékben, illetve annak arányában számolható el.21 Értékcsökkenési leírás, átalányértékcsökkenés,

vagy az említett egyéb költségek elszámolása esetén a cégautóadót meg kell

fizetni.

A cégautóadó megfizetésével a személygépkocsi úthasználati díját nem lehet teljes egészében

elszámolni költségként: abból csak az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon

történt üzleti célú futásteljesítmény arányában számított rész vehető figyelembe.22

Ugyanakkor az úthasználat díjának előbbiek szerinti elszámolása nem jár együtt a cégautóadó

fizetési kötelezettséggel, ha egyébként a személygépkocsira vonatkozóan nem történik költségelszámolás.

Az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt új személygépkocsi beszerzésekor azzal a

feltétellel érvényesíthet, érvényesíthetett, ha az ezt követő négy adóévben cégautóadót fizet,

kivéve ezen belül azt az időszakot, amely a törvényben meghatározott esetekben a kisvállalkozói

kedvezmény kétszerese utáni adókötelezettség beálltát követi. Ez a feltétel a

cégautóadóra vonatkozóan azt jelenti, hogy amikortól nem valósul meg a cégautóadó előzőek

szerinti megfizetése, a személygépkocsi akkortól nem minősül kizárólag üzemi célúnak, és

annak az a következménye, hogy a kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének a kisvállalkozói

kedvezmény érvényesítésének évében hatályos vállalkozói személyi jövedelemadó adókulcsa

szerinti százalékát adóként kell megfizetni.23

A személyszállítással és személygépkocsi bérbeadással foglalkozó egyéni vállalkozónak nem

a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése miatt kell cégautóadót fizetnie, hanem a költségek

elszámolása miatt.

Ha az egyéni vállalkozó tulajdonában levő személygépkocsi az általa alapított egyéni cége

(társas vállalkozás) tulajdonába kerül (és ezáltal a kisvállalkozói kedvezmény is „átszáll”a társas

vállalkozásra) a kisvállalkozói kedvezményről szóló rendelkezések alapján nem kell a

magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni, vagyis emiatt a kisvállalkozói

kedvezmény kétszerese utáni adót a magánszemélynek nem kell megfizetnie. A társas

vállalkozásnak a magánszemély által egyéni vállalkozóként igénybevett kisvállalkozói kedvezményt

a továbbiakban jogfolytonosan a társasági adóról és az osztalékadóról szóló tör-

21 Szja-törvény 11. számú melléklet III. fejezet.

A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft.

Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 3
Heti: 117
Havi: 335
Össz.: 179 810

Látogatottság növelés